Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, aki ott élt a Kerek Erdő közepén egy takaros, kis házban, úgy hívták, hogy Lili. Anyukája szerint neki volt a leghuncutabb szeme a világon, őzikebarna szemeit hosszú sűrű szempillák keretezték, szája mindig mosolygásra nyílt, sötétbarna, hullámos…

Túl sok a nem-nem-nem, és lehet, hogy én vagyok ma túl fáradt hozzá, de érzem, hogy kezdem elveszíteni a türelmem. Aztán hirtelen eszembe jut valami. „Meséltem már Akaratos Szilvi történetét?” - kérdezem tőle. Imádja a meséket, persze, hogy rögtön felkapja a fejét: „Nem, nem mesélted.” Kicsit…

Apa: Kicsim, kérlek, ülj le rendesen, míg eszel! - látszik, hogy kezd elfogyni a türelme Kicsi: 1 másodpercig nyugodtan marad, aztán megint oldalra csúszik a popsija, és a lába már félig lelóg. Tudom, hogy mindjárt feláll és eszébe jut valami, amit ebéd közben meg akar mutatni. Én: Meséltem már…

Neeeeeem. Nem akarok fürödni menni!!!!! - hisztizik a kisebbik Elgondolkodva ránézek: Biztosan? Pedig ma Mesefürdés lenne. Mesefürdés? - néz rám nagy érdeklődő szemekkel. Igen, mesefürdés. Gyere, induljunk a fürdőbe, és elmondom milyen az. (Még áll, nem adja meg magát, de már indulna, látom…

Táborozó gyermekemnek kellett előzetesen levelet írnom úgy, hogy nem kerülhetett bele a "hiányzol" és hasonló könnyt fakasztó szavak, gondolatok, és egy kis oldalból állhatott. Mivel nem mentek az üres szavak, és esténként olvasták fel nekik a leveleket, ezért én küldtem neki egy esti mesét. :) 1.…

Táborozó gyermekemnek kellett előzetesen levelet írnom úgy, hogy nem kerülhetett bele a "hiányzol" és hasonló könnyt fakasztó szavak, gondolatok, és egy kis oldalból állhatott. Mivel nem mentek az üres szavak, és esténként olvasták fel nekik a leveleket, ezért én küldtem neki egy esti mesét. :) 1.…